9. rész

Na mit hoztam? :)) Érezzétek magatokat megtisztelve, ugyanis nem mindig fog ez előfordulni, hogy ilyen hamar hozom az új részt, igaz, hogy rövid, de hát most ez van  :P :D

Lassan eltoltam magamtól, ugyanis valami nagyon szokatlan volt...

          -Nem volt jó? - kérdezte James. Mi? James???

          -Mi a francot csinálsz? - szóltam le idegesen.

          -Semmit, csak megcsókoltalak - éreztem a hangján, hogy mosolyog.

Nem tudtam szólni egy szót sem.

          -Nikki? James? Ti vagytok? - na ezt a hangot ezer közül is megismerném!

          -Igen - válaszoltam heves szívdobogással - Figyelj James - suttogtam a srácnak - Ilyet többet ne csinálj! Soha! - mondtam érthetően.

Egy nagy sóhaj után megfordult és vissza ment Miáékhoz.

Közben Logan ott termett James helyében.

          -Hová mész? - kérdezte lágy hangon, amitől a pillangók a hasamban egyre jobban kitörni készültek.

          -V-vissza a P-palm Woodsba - dadogtam el nagy nehezen... mi van velem? Még sosem voltam ennyire zavarban... Lehet, hogy közre játszott az eső, ugyan is Logan megszokott felállított haja most csurom vizesen tapadt a homlokára. Észre sem vettem, de nagyban harapdáltam a számat. Egy fejrázás után megfordultam és elindultam haza felé.

          -Várj már! - pont a bal kezemet fogta meg, mint nem régiben James... csak annyi volt a különbség, hogy Logan érintése égetett. Kedvem lett volna egyet kiáltani, de nem!

          -Elkisérlek, rendben? - magával szembe fordított.

Nem tudtam a szemébe nézni, inkább a földet néztem, ahogy az eső cseppek elveszítik formájukat, amint érintkeznek a talajjal. Mondjuk... lehet, hogy Logan szemei érdekesebbek lettek volna, de nem tudtam rá nézni. 

Válaszként egy halványat bólintottam, majd elindultunk.

Ujjaink görcsösen kapaszkodtak egymáséba... egyikünk sem tudta elengedni a másik kezét, mintha össze forrasztottak volna bennünket... áhh, mióta használok én ilyen szavakat, mondatokat? 

Logan értetlenül nézett rám, majd végül megtörte a csendet.

          -Szóval, nem jött össze a pasizás? - eleresztett egy félmosolyt.

          -Hát... nem nagyon...

És ennyi, több egy szó sem... kézen fogva, teljesen átázva baktattunk Los Angeles csendes utcáin.

Most valahogy nem kellettek szavak, jó volt úgy sétálni, hogy egymás mellett voltunk... nem zavart semmi és senki. Csak mi voltunk...

          -Az nem Camille? - kérdeztem hunyorítva, ahogy megérkeztünk a Palm Woods elé.

          -De! - Logant hirtelen elöntötte a düh, ugyanis Camille épp nagyban csókolózott valakivel.

Egy köhintéssel jelezte az oldalamon lévő srác, hogy látjuk, amit éppen művelnek.

          -Oh, Logan - kacarászott zavartan Camille - Mit csináltok itt? - összeráncolt homlokkal nézett a kezinkre, amik még mindig egymást fogták. Idegesen elkaptam a kezemet, és a hátam mögé csúsztattam, mintha valami rejtegetni valóm lenne.

          -TI mit csináltok? - hangsúlyozta ki az első szót Logan.

          -M-mi éppen próbálunk egy darabra és...

          -Éjjel egy órakor, esőben... aham, csak kár, hogy nem veszem be! - Logan szinte köpködte a szavakat.

          -Jajj, figyelj édesem - ugrott a srác elé Cam - felejtsük el, egyet alszunk rá és minden rendben lesz, oké? - hallatszott a hangján a könyörgés.

          -Nem... - válaszolt nagyon lazán - Befejeztük, és elmentünk - egyet mosolygott Camille-ra, majd ott hagytuk őket.

          -Nem is vagy szomorú? - kérdeztem a lobbyban.

          -Miért kéne az lennem? Na jó, egy picikét azért bánt a dolog, de ez most egy jó ok volt, hogy szakítsak Camille-al... így végre együtt lehetünk - csillogó szemekkel fordultunk egymással szembe. Hosszasan tanulmányoztuk egymás arcát, végül Logan kezdett el közeledni felém, és megcsókolt. Végre újra érezhettem édes ajkait... már nagyon hiányzott.

A liftben próbáltuk türkőztetni magunkat, de ahogy beértünk a lakásunkba, ott már nem volt megállás... Néhány másodperc múlva a szobámban kötöttünk ki.

          -Akarod? - kérdezte egy vágyakozó mosollyal.

Elvigyorodtam, majd bólintottam. Lassan a ruháink lekerültek rólunk...

8. rész

Sziasztok! Nagyon nagyon nagyon sajnálom, hogy eddig kellett várnotok az új részre, de nem ez az egyetlen blogom, és amúgy is még vakáció van :P Na de akkor olvassátok :D






Logannel nagyban csókolóztunk, amikor eléggé ismerős hangokat hallottunk meg. Gyorsan szét váltunk, és neki kezdtünk egy akármilyen témának.
          -Sziasztok! - köszönt Camille és Jo egyszerre, amint megláttak minket.
          -Helló - válaszoltuk zavartan Logannel.
Camille futva ugrott Loganre, majd csókokkal kezdte el bombázni, amitől összeszorult a gyomrom.
          -Na jó, akkor én megyek, sziasztok - azzal megpördültem és remegő kézzel benyitottam a lakrészünkbe.
Egy megnyugodott sóhaj után mentem letusolni, és próbáltam elfelejteni, hogy Camille majdnem meglátott minket...


Úgy két órát tévéztem, majd elindultam a konyhába, hogy egyek valamit, amikor betoppant Mia.
          -Na? Milyen volt a randi? - kérdeztem egy mosollyal az arcomon.
          -Fantasztikus! Ez a Carlos valami álom pasi! Rég nevettem ennyit, mint ma vele - egy óriási vigyor jelent meg Mia arcán.
          -Ezt jó hallani! - közben a hűtőben kotorásztam.
          -Csak nem itthon vagy azóta, mióta elmentem? - nevetett halkan.
          -Hát de - már ismét hazudtam, nagyon szégyellem magamat - neteztem, tusoltam, tévét néztem... semmi extra - motyogtam zavartan bambán a hűtőbe meredve. Végül kivettem egy kisebb doboz fagyit és becsaptam az ajtót.
          -Ezt most komolyan mondod? Itthon voltál egész nap? Átöltözöm, és elmegyünk valamerre! - jelentette ki mosolyogva Mia.
          -Neeeeem akarooook! - rinyáltam, miközben kanalat kerestem a fagyimnak.
          -Szerelmi bánatos vagy, vagy mi? - nevetett.
Csak hallgattam, és kerestem egy kanalat, hogy neki lássak a fagyinak.
          -Na akkor készülődj! Csinálunk egy közös programot a szomszédokkal - vigyorgott sokat mondóan. Tudtam, hogy kit ért szomszédok alatt. Remélem nincs benne Camille... egy sóhaj után vissza tettem a fagyit a hűtőbe, a kanalat pedig a helyére, és elindultam a szobámba felöltözni.
Átöltöztem, majd kimentem a már készen várakozó Miához.
          -Te most viccelsz ugye? - nézett rám kikerekedett szemekkel - Ebben a ruciban nem indulhatsz meg az utcán! - elindult felém, majd egészen a ruhás szekrényemig lökdösött - Lássuk csak... valami szexi kell, ma este pasit keresünk neked! - mondta, miközben nagyba keresgélt valami jó ruhát.
          -Ne fáradj Mia, nekem tökéletes ez, ami rajtam van - néztem végig magamon. Habár, nem valami előnyös a kinézetem, de most nagyon nem érdekel!
          -Itt is van! Ez a fekete tökéletes lesz... nem hosszú, nem takarja a válladat. Már csak egy jó magassarkú kell! - a ruhát a kezembe nyomta és már is elkezdett kutatni valami cipő után.
          -Miaaa, most nincs kedvem ehhez - panaszoltam nyúzottan.
          -Dehogy nincs! Tessék, ez remek lesz! - az ölembe tette az egyik kedvenc fekete magassarkúmat - Képzelj el egy csodás éjszakát Los Angeles egyik szórakozó helyén... senki nem ismer - a srácokon kívül - és azt csinálsz, amit csak akarsz - vázolta fel csillogó szemekkel.
Kezdet megjönni a kedvem!
          -Hozd a szemfestékeimet! - kuncogtam beleegyezően.
          -Ez a beszéd! - megölelt, majd megkereste a festékes dobozomat.

Háromnegyed óra múlva már a srácok ajtaja előtt ácsorogtunk, és vártuk, hogy kinyissák az ajtót, miután kopogtattunk.
          -Hűűűhaaa - nézett ránk James ledöbbenve.
          -Be is mehetünk? - kérdeztem néhány másodperc után kuncogva.
          -P...persze - elvigyorodott és félre állt az útból, hogy be tipeghessünk.
          -Ki kopogo... azta pasztaaa - mosolygott Carlos Miára, na meg azért rám is.
          -Kendall, nem lehetne, hogy sie... - Logan ahogy meglátott, lefagyott, de szó szerint.
          -Ugye? - kérdezte Logantől James - kb. én is így reagáltam - nevetett - Kár, hogy neked és Kendallnek már van barátnője... na és ki szingli közülünk? ÉN! - vágta rá az egyértelmű választ James mosolyogva.
Logannel egyszerre kezdtünk el vigyorogni... de azért legbelül lelkiismeret furdalásom is van Camille miatt... de ma este ezt muszáj elfelejtenem, és talán Logant is!
          -Na menjü... - igazította haját Kendall, aki ugyanúgy reagált, mint Carlos és Logan.
          -Basszus... legyen már elég ebből a lefagyásból! - szóltam rájuk - Csak menjünk már!
Nem kellett kétszer mondani, azonnal össze kapták magukat, és mehettünk is.
Egy eléggé közeli szórakozó helyre kanyarodtunk be, ahol meglehetősen jó lesz a buli vasárnaphoz képest.
          -Mit isznak a hölgyek? - fordult felénk Carlos.
          -Valami édeset, mindegy mi az - válaszoltam.

Éjfél körül meguntam, hogy csak ülünk és nem csinálunk semmit, így megfogtam Mia kezét és felhúztam a parkettre.
          -Kicsit dobd ki gondolataidból Carlost és próbálj arra koncentrálni, hogy bulizzunk egy jót! - kacsintottam rá, habár kevés az esély, hogy látta.
          -Oké, okééé - mosolygott rám - amúgy az a srác már azóta figyel téged, amióta betoppantunk! - bökött az állával egy magas, barna hajú srác felé.
          -Hm... nem rossz husi - erre felnevettünk. Az idegen pont akkor nézett rám, elmosolyodott és én is. Mintha erre a jelre várt volna... elindult felénk.
          -Lelépteeeem - kuncogott barátnőm. Ahogy utána néztem, megpillantottam Logant... épp egy csajjal vihorászott. Hirtelen végig futott a méreg bennem... barátnője van és ezt csinálja... dehát miket beszélek, Logan velem csalta meg Camillet... vagy ki tudja még kivel?
Még azért is kikezdek ezzel a hapsival, aki épp próbálja átverekedni magát a nagy tömegen, csak azért, hogy leszólítson.
Nesze Logan! Nem csak te rendelkezel vonzó erővel! - egy gúnyos mosoly után, ahogy megfordultam, szembe találtam magamat...
          -Tony McGrey - mutatkozott be már is.
Szóval szembe találtam magamat Tonyval...
          -Nikki Adams - válaszoltam mosolyogva.
Woah... és mit látnak szemeim? Logan minket stíröl... aztaaa...
          -Hé, figyelsz? - nézett rám furán Tony.
Hirtelen rá néztem és elkezdtem hevesen bólogatni, de igazából teljesen máshol kalandozott az agyam.
          -... szóval így kerültem ide - fejezte be mondókáját mosolyogva.
          -Nagyszerű - bólogattam továbbra is.
          -És te? Hogy kerültél L.A.-be? - kérdezte csillogó szemekkel.
          -Bocsi, de mennem kell - azzal ott hagytam és egyenesen a többiekhez mentem.
          -Na mi az? Ennyi volt a pasizás? - nevetett Mia. Barátnőm becsiccsentett állapotban volt így hangosan beszélt... szóval Logan is meghallotta, és felhúzott szemöldökökkel nézett rám. Pár másodpercig szemeztünk, majd a tömegre néztem.
          -Aham... gyenge a felhozatal, leléptem! - ott is hagytam őket.
Oda kint esett az eső... csodás... nem érdekelt, elindultam vissza a Palm Woods-ba.
Egy erős szorítást éreztem a bal karomon, mérgesen fordultam meg.
          -Mi van? - kérdeztem ingerülten.
Semmi válasz. Egy ismerős illat csapta meg az orromat... a sötét utcán semmit nem láttam, csak egy alakot... valamiért nem féltem. Tudtam, hogy semmi rossz nem történhet... vagy még is?
Egy meleg, puha ajak tapadt az enyémre...