11. rész - A frolicsome night - Part 1

Sziasztok, hoztam egy új részt :)
Remélem tetszeni fog :D És ha már olvassátok, akkor legalább kattintsatok az értékelésnél valamalyikre, vagy kommenteljetek, tudom, hogy untok komizni, de akkor legalább a Tetszik-re vagy akar a Nem tetszik-re kattintsatok (de remélem az utóbbira nem nagyon fogtok kattintani :P) Sokat jelent nekem, ha visszajelzést kapok, akár negatívat, akár pozitívat :)




Kendall neve díszelgett a telefonomon. Felvettem.
          -Szia! - köszöntem vidáman.
          -Miért nem jöttel? - kérdezte idegesen.
          -Hova? - ráncoltam össze kérdőn a homlokomat.
          -Küldtem egy sms-t egy jó órája, hogy találkozzunk az egyik gyorsbüfénél...
Amikor az üzletben voltam, akkor tényleg jött egy sms-em, csak pont akkor volt ott Logan és teljesen elfelejtettem megnézni, hogy ki küldte.
          -Sajnálom, de vásároltam, és aztán találkoztam Logan-vel és pont akkor küldted - magyarázkodtam.
          -Oké, de már itt várok egy jó ideje, jössz, vagy menjek haza?
Chh...
          -Megyek... - mondtam végül kedvtelenül.
          -Nem muszáj, nem kényszerítlek - elég hülye hangsúllyal mondta.
          -Most mi van? - kérdeztem ingerülten.
          -Semmi... várlak - egy sóhaj után kinyomta.
Na jó, ha baja van akkor mondja el... most nem értem, hogy mi van. Mondtam, hogy nem vettem észre, és hogy sajnálom. Mit tudjak csinálni ha várt annyit... ahhh...
          -Mi az? - kérdezte Logan kilépve a konyhából.
          -Kendall vár engem... amikor összefuttam veled, akkor küldött egy üzenetet de elfeledkeztem róla - még mindig a telefonomat néztem.
          -Ahh, hagyd... biztos rossz napja volt, amúgy is eléggé türelmetlen fajta - a kezét a hátamra helyezte.
Végig futott rajtam a forróság.

Vegül Logan vitt el oda, ahol várt Kendall.
          -Köszi ezt a sok fuvart, majd valahogy meghálálom - nevettem kiszállva a kocsiból.
          -Semmiség, nem kényszerből csinálom - ő is kacagott - És jó volt ez a palacsintázás - egy nagy vigyor ült ki az arcára.
          -Igen, jó volt - mosolyogtam - Akkor... szia - becsaptam az ajtót. Ő is köszönt, majd elhajtott.
Egy sóhaj után belöktem magam előtt a gyorsbüfé ajtaját és a szememmel elkezdtem keresni Kendall-t.
Egy csajjal beszélgetett, és látszólag eléggé jól szórakoztak. Hülye liba...
          -Heló édes - mondtam, ahogy oda értem hozzájuk. Megcsókoltam.
          -Szia nyuszim - mosolygott.
Mi? Nyuszim? Az "édes"-t csak a csaj miatt mondtam. De ez a nyuszi...uhh, kicsit...nagyon fura volt, de még is jó.
          -Ismerjük egymást? - fordultam a lányhoz, aki a helyemen ült.
          -Nem...Joana Kick vagyok - nyújtotta felém a kezét.
          -Örvendek...bocsi csak nem szoktam kezet fogni mindenkivel - mutattam a felém ágaskodó kezére.
Kérdőn visszahúzta magamellé a kezét. Láttam, hogy Kendall mindjárt elröhögi magat.
          -Akkor, ha már így megismerkedtetek...Joana, kettesben szeretnénk lenni - nézett egy mű mosollyal a csajra, aki flegma pofával felállt és köszönés nélkül elhúzta a csíkot.
          -Köszönni luxus mostanság? - mondtam, majd leültem a székre - Amúgy ki az? - grimaszoltam Joana után nézve.
          -Az egyik ex-em... pont jókor jöttél, mert már nagyon kezdtem unni - röhögött.
Nem találtam viccesnek, mert mindig valami rossz sül ki abból, ha feltűnik az egyik ex...
          -Következőkor nem leszek ilyen kedves vele! - mondtam komolyan.
Még mindig csak nevetett.
          -Nem mondod, hogy féltékeny vagy? - nézett nagyot, miután leesett neki.
          -Ha feljelenik egy ex, akkor abból soha nem lesz semmi jó...
          -Jajj, ez a csaj már a múlte, szerintem kómában lehettem amíg vele jártam, mert nagyon nem az esetem - kacagott, kacagott és kacagott.
Még nem hallottam így beszélni... na mindegy.
          -Ugye nem haragszol, hogy nem vettem észre az üzenetedet? - kérdeztem elhelyezkedve kényelmesen a székemen.
          -Dehogy haragszom! Csak kicsit rossz napom volt a stúdióban...fáradt vagyok. A producerünk is pattogott, hogy miért nincs kész az egyik számunk... s ilyen marhaságok...megérthetné, hogy közben forgatjuk a 4. évadot is.
          -Biztos neki is rossz napja volt, ne vedd fel az ilyen kitöréseit, csak a te energiádat szívja...
          -A cigijét szívja, ne az energiám... és köszi, annyira szeretem, amikor megvígasztalsz és meg is hallgatsz! - most már ő is komolyan beszélt.
          -Ez természetes! - mosolyogtam. Megfogta a kezemet az asztal fölött.


Eltelt az idő, már több, mint 2 hónapja vagyok itt Los Angelesben.
Kendall-vel még mindig együtt vagyunk. Voltak rossz napjaink is, de hát melyik kapcsolat felhőtlen? Szerencsére mindig sikerült tisztázni a dolgokat.
Logan-vel pedig legjobb barátok vagyunk. Most már tudom, hogy barátságot érzek iránta, semmi többet. Ez a 2 hónap csak erősítette az érzelmeimet Kendall iránt.
Jobban is megismerkedhettem Alexa-val meg Halston-val. Nagyon jó barátnők lettünk mi hárman, vagyis öten, Doris-val és Lotte-val együtt. Sokszor rendeztünk csajos estet és sikerült összebarátkoznunk mindannyian.
A srácok egy hónapja nagyon bevannak pörögve valami Kids Choice Awards miatt, mert két-két kategóriában is jelöltek. Egy a kedvenc banda. Carlos pedig kedvenc színésznek van jelölve.
          -Azt se tudom mit vegyek fel! - sápítoztam, mivel ma van ez a KCA.
          -Ahh, te még egy zsákban is gyönyörű lennél - karolt át hátulról Kendall, majd belepuszilt a nyakamba. Kirázott tőle a hideg.
          -Hahaha, gondolhatod, hogy zsákban nem jelennék meg soha! - jelentettem ki határozottan. Kendall felnevetett. Szembe fordultam vele - Imádom ezeket! - mutattam az arcán lévő két kis gödröcskére kacagva.
          -Csak azokat imádod? - biggyesztette le az ajkát.
          -Neeem, ezt is szeretem - az arcáról a szájára tévedt a mutatóujjam - Na meg téged! - megcsókolt. Belenevettem a csókunkba.
          -Én is imádlak! - a fenekemre tévedt a keze. Csak egy szál fehérneműben voltam.
Szépen lefejtettem az ujjait a hátsómról és újra a ruháimat vettem figyelembe.
Lehet, hogy Doris-hoz költöztem, de szinte alig járok oda. Leginkabb Kendall-nél vagyok.
          -A többiekkel hol találkozunk? - kérdeztem egy kis idő után.
          -Ide jönnek - kiáltotta be a szobába.
          -Oké...
Az ajtóhoz mentem, hogy becsukjam, mert oda kellett férnem egy szekrényhez.
Fogalmam sem volt, hogy mit fogok felvenni, de hamarosan ki kell találnom, sürget az idő.
Közben tettem zenét a telefonomról és elkezdtem táncikálni.
Ha jól emlékeztem, vettem pár ruhát a múlthéten. Gyorsan előkotorásztam azokat és kiterítettem az ágyra, hogy jobban láthassam azokat.
Egy lila és egy érdekes mintázatú sárgás ruha között vaciláltam.
Épp elindultam volna az ajtóhoz, hogy kikérdezzem Kendall véleményét a ruhákról, amikor kinyílt az ajtó. Vissza fordultam a ruhákhoz, hogy a kezembe vegyem..
          -Szerinted melyik lenne jobb? Ez a sárgás? Vagy ez a lila? - mindkettőt magamhoz mértem, és amikor felnéztem, megdöbbentem - Logan? - nevettem zavartan, mert hát mégis csak fehérneműben vagyok.
          -Bocsi, csak Kendall-t keresem... nem találom sehol és a bejárati ajtó nyitva volt... - magyarázkodott engem nézve, majd megfordult és kiment.
Letettem a ruhákat.
          -Amúgy szerintem a sárgást vedd fel - nyitott be nevetve.
          -Oké oké, csak menj már ki! - takartam el magamat nevetve.
Kacagva becsukta az ajtót
Vegül tényleg a sárgásnál maradtam.
Felöltöztem és megcsináltam a hajamat.
Már mindenki megérkezett, és csak rám vártak...

Hűha, nem semmi a hely, rengeteg híresség van. Kicsit kakukktojásnak érzem magam, mert fura ez az egész számomra.
De csak meg szokom idővel.
Oda bújtam Kendall-hez, amikor elindultunk a narancssárga szőnyegen.
          -Ne aggódj, minden rendben lesz - kacsintott és megpuszilta a fejem búbját.
          -Charlotte a nyusziii - kuncogott Carlos.
          -Heh, köszi - üttem mosolyogva vállon.
          -Ááá, itt a Big Time Rush... légyszives gyertek pár kérdés erejéig - állta el az utunkat egy férfi mikrofonnal a kezében.
Kendall egy bocsánat kérő pillantással elment.
          -Na csajok, magunkra maradtunk - nevetett Halston.
          -Nem sokáig... mindjárt mehetünk fényképezkedni - mosolygott Alexa. Egymásba karoltunk és félre vonultunk.

Amikor már bekellett menni a KCA előadásra, tátott szájjal lépkedtem. Óriási volt a terem.
Én csak nézelődve battyogtam Kendall után, és vártam, hogy már leüljünk.
Pitbull és Chritina Aguilera produkciója nagyon jó volt, egyből megszerettem a Feel the moment számukat.
Aztán Josh Duhamel(aki egyébként jó pasi) elkezdte a dumáját és jöttek az eredmény hírdetések.
Amikor meghallottam, hogy a srácok egyik kategóriában sem nyertek, kiakadtam. Nincs semmi bajom az 1D-vel, de akkor is... miéééért???
          -Nem kell ennyire komolyan venni Chary, már az is nagy dolog, hogy jelöltek bennünket - vígasztalt Kendall, miután már megérkeztünk James-ékhez, ugyanis itt csapunk egy kisebb bulit....csak nem tudom, hogy miért.
          -Ahh... de azért idegesít! - durciztam be.
Magához húzott és megcsókolt.
          -Nagy bulira számíts - figyelmeztetett nevetve.
          -Miért kell ekkora hepajt csinálni? - fúrtam a vállába a fejemet.
          -Rég bolondoztunk így együtt...
          -Hééé, megjöttüüüünk, és vigyázaaat, pia van náluuuunk - kiabálta nevetve Carlos Alexá-val az oldalán.
És tényleg... volt nálunk pár üvegecske.
          -Mi az? - kérdezte Carlos az arckifejezésem láttán - Miért kell azt hinni, hogy nem szeretünk kirúgni a hámból? Emberek vagyunk mi iiiis - rázott meg egy üveg vodkát az orrom előtt.
          -Tudom, és örvendek annak - kacagtam kivéve a kezéből az üveget - Ma engem sem fog érdekelni semmi! - rántottam egyet a vállamon.
          -Ez a beszééééd -magához ölelt és megveregette a hátamat - Carlitos kicsi lánya! - mind szakadtunk.
          -Csak csínnyán-bínnyán Carlos! - fenyegette meg Kendall a barátját nevetve.
          -Okéoké, mielőtt még félre értenél bármit... - gyorsan Alexá-hoz lépett és megcsókolta.
          -Ez így nem igazságooos, nekem nincs senkiiiim - síránkozott Logan.
Mind nevettünk ezen kijelentésén.
          -Hát, haver... ez jutott neked - vágott a hátára egy nagyot James.
          -Tessék társ... - a kezébe nyomtam a vodkát - Ma szerintem ez is megteszi - kacsintottam.
          -Igeeen, mi ketten régi jó haverok vagyunk... kár, hogy csak egy éjszakás kalandjaink vannak, mivel mindig elfogy - mondta, miközben szerelmetesen simogatta az üveget.
Na neee, hát itt komplekt fetrengtünk.
Jó néhány röhögés után elrendezkedtünk és hivatalosan is kezdetét vette a szűk körű igyuk-le-magunkat és a ma-este-nem-érdekel-semmi party.
          -Szóóóóvaaaal? Mit fogunk csinálni? - kérdezte már egy kicsit kótyagosan Logan.
          -Példáuuul...csinálhatnánk azt, hogy aki holnap elsőnek megszóóólal, az le kell vetkőzzön pucérra és valaki, akinek kihúzzuk a nevét, az fogja bekenni mézzel, és ahol akarja, ott le kell nyalja róla azt - röhögött Alexa.
          -Ácsiácsi... ezt mond el még egyszer, mert nem jutott el az agyamig - hunyorított Kendall.
          -Nos, mondjuk holnap reggel felkelünk, és megszólal elsőnek Carlos, ezért le kell vetkőzzön pucérra. A többiek, Carlos-on kívül, leírjuk egy-egy cetlire a neveinket, majd kihúzunk egy papír darabkát. Akinek a neve rajta szerepel, az kell bekenje Carlos-t mézzel, majd le kell nyalni onnan, ahonnan szeretné - magyárazta el érthetően, hogy a Kendall is felfogja.
          -Érteeem...hmm, tetszik - vágott elgondolkodó arcot.
          -Hát nem tudom, hogy akkor is tetszeni fog-e, ha te szólalsz meg holnap elsőnek - üttem vállon.
          -Hm, ha te kell lenyald a mézet, akkor semmi akadája annak, hogy beszélgetni kezdjek holnap reggel - kacsintott és magához húzott.
          -Hééé hééé, mi is itt vagyunk... ezt a hangnemet pedig hagyjátok a hálószobátokon belülre! - játszott színlelt megsértődést James.
Ennél jobban lehet röhögni, ahogy mi röhögtünk? Azt hiszem nem...húúú...
Szóval lerendeztük ezt a hülyeséget... de szerintem nem nagyon fogunk emlékezni erre a játékra...na majd holnap kiderül, hogy ki kit kell nyaljon...
Alexa fel akarta pörgősíteni az estét, ezért elindított egy nagyon jó ritmusos zenét, amire keményen nyomtuk.
Valahogy úgy lehetett elképzelni minket táncolás közben, mint hét részeget, aki rángó görcsökkel szenved.
...