2013. május 4., szombat

2. rész - New location

Sziasztok, meg is hoztam az új részt :) Köszönöm a komikat <3 ^^


Valamiért nagyon fáztam... álmosan kinyitottam a szememet és észre vettem, hogy Mia az egész takarót magára csavarta. De mindegy is... már ideje felkelni.
A gépünk délután 2-kor indul, és.... addig még van 4 óránk.
Gyorsan összekaptam magamat és felébresztettem Miá-t.
          -Ne máááár, még 5 perc... - a fejére húzta a takarót. Persze én lerántottam róla.
          -Na lássuk csak... - elgondolkodó arcot vágtam - Véletlenül nem L.A.-ben lakik a Big Time Rush? - emlékeztettem.
Heh, ahogy gondoltam, egyből kiszökött az ágyból, és futva a szobályába sietett.
Fel is csendült az első szám, ami elmaradhatatlan volt, a Windows Down.
Még én is énekeltem, miközben a reggelit dobtam össze.
Mia szobálya előtt lassan gyűlni kezdtek a bőröndök. Összesen hatot számoltam össze. Huh, nem kevés, mondjuk nekem is van úgy öt darab.
          -Gyere enni! - próbáltam túl kiáltani a zenét. Kevés sikerrel. Belegondoltam, hogy a a szomszédok mennyire fognak örvendeni, hogy elhúzzuk a formás fenekünket innen.
Bementem a szobályába és kikapcsoltam a zenét, majd újból reggelizni hívtam.
Ahogy kitettem a lábam a küszöbön, a zenedoboz elindult, de jött utánam Mia.
          -Legalább ilyenkor bírd ki nélkülük, komolyan - forgattam a szemeimet az asztalhoz ülve.
          -Chh... majd ha fagy! - nyújtotta ki a nyelvét.
Végre valahára nekikezdtünk enni.
          -Amúgy valami Palm Woods nevű hotelban kapunk szállást, a kiadó állja a bért.
Mia kezéből kiesett a villa. Megilyedtem... ennyire rossz lenne a spagetti?
          -A....a Palm Woods-ba? - nyögődözött kikerekedett szemekkel.
          -Jah... igen - fellélegeztem, akkor a kajával nincs baj - Miért?
          -Mert... - egy óriási mosoly ült az arcán - mert ott van a Big Time Rush - a banda nevét már kiáltotta. Felállt és elkezdett ugrálni.
Hurrá... és akkor? Egy "kit-érdekel" nézéssel folytattam az evést.

A reptéren egyre jobban idegesített Mia rajongása. Remélem valahogy lenyugszik. Mi lesz akkor, ha véletlenül összefut valamelyikőjükkel? Jobb, ha veszek neki egy pórázt, mert még a végén letámadja az egyik bandatagot.
          -Légyszíves add le a csomagokat, addig gondoskodom a jegyeinkről... - ráztam le. Szükségem volt egy kis csendre.
Körülbelül 2-3 órás lesz az út, amit szerintem olvasással fogok eltölteni, mivel imádok olvasni.
Jelenleg egy dráma könyvet olvasok, melynek címe Titkok. Elég vastag könyv, de nagyon jó.

          -Basszus Nikki... csak pár óra választ el a kedvenc bandámtól - vigyorgott az mp4-vel babrálva. Nagyon nehéz volt kitalálni, hogy mit fog hallgatni egész úton.
Csak arra kértem, hogy ne bömböltesse irtó hangosan a zenét, mivel olvasni szeretnék.
Kinyitottam a könyvet a könyvjelzőhöz, és neki láttam. Nagyon belemerülhettem, mivel már csak a leszállásnál csaptam össze a könyvet. Még van hátra 143 oldalam. Muszáj volt megszámolnom. Ez egy szokásom.
Közben Mia belealudt a zenehallgatásba és felébresztettem.

Ahogy leszálltunk, megkerestük a kilenc darab bőröndöt, ami a mi tulajdonunkban állt, és fogtunk egy taxit. Igaz, hogy a sofőr nagyot nézett a csomagok láttán, de sikerült mindent bedobni a kocsiba.
A várost tátott szájjal néztük, eddig még csak képeken csorgattuk a nyálunkat erre a helyre, pedig elég közel van New York-hoz.
Megérkeztünk a Palm Woods feliratú szállóhoz, ahol olyanok élnek, akik már szerepeltek tv-ben, énekesek és ilyen-olyan hírességek... Most már értem, hogy akkor a BTR miért van itt.
A sofőr bemondta az összeget. Oda adtam a pénzt, de újra hátra tartotta a kezét... mi van?
          -Köszönjük! - rázott kezet Mia a sofőrrel.
Kipattantunk a kocsiból és kihalásztuk a bőröndjeinket. A taxis hamar elhúzta a csíkot.
          -Szerintem a borravalót várta... - mondtam, miután rájöttem a szándékra.
          -Tudom - kacagott - Szegényke csak a kezemet kapta - nevetett hangosan.
          -Cseles vagy - löktem oldalba.
          -Én érek be hamaraaaabb! - kiáltotta el valaki magát  a hátunk mögött. Sikeresen nekem is ütközött és kiverte a kezemből az egyik bőröndöt, majd befutott a bejárati ajtón. Azt a srácot még követte három.
          -Nik! - bökte ki falfehéren - Ezek ők voltak! - nézett a bejárati ajtóra, ami szépen lassan becsukódott.
          -Hát figyelj... szép bemutatkozás... kapnak tőlem egy minusz pontot... - szedtem fel két bőröndöt a földről.
          -Gyere mááár, menjünk beeee - húzott magával.
          -Mia! Menj nyugodtan, én annyira nem sietek... - tényleg kezdett elegem lenni.
Befutott, én meg belépkedtem utána. Egy elég nagy előtér fogadott, ahol nagy volt a nyüsgés. Ez már is tetszik - mondtam magamban egy mosollyal az arcomon.
Mia lebiggyesztett szájjal közeledett felém.
          -Na mi az? - kérdeztem a recepcióshoz vagy kihez közeledve.
          -Felszívódtak... de nem baj, itt lakunk, szóval tuti összefutunk velük - derült jobb kedvre.
          -Mármint te egyedül, nekem olyan mindegy, hogy hol vannak... - mondtam unottan - Jó napot! - köszöntem egy húsos pasasnak.
          -Naa, ne legyél már ilyen - lökött meg.
          -Jó napot! Üdvözöljük önöket a Palm Woods-ban, ahol a leendő hírességek, és a már hírességek szállnak meg - köszöntött minket kedvesen a Bitters névtáblás férfi - Milyen néven van szoba foglalva?
          -Nikki Adams - mondtam be a nevem. Valamit bepötyögött a számítógépébe, majd újra ránknézett.
          -Igen... 2K.. itt vannak a kulcsok. A medencét odakint találhatják meg - mutatott előre. A medence nagy szerepet játszhat az itt lévők életében, mivel nagyjából mindenki odakint üldögél.
          -Köszönjük - vettem ki a kezéből a kulcsokat.
          -Ha esetleg valami kérdésük van, csak tegyék fel nekem... szép Palm Woods napot - azzal el is tűnt egy ajtónál.
Felhúzott szemöldökökkel egymásra néztünk Miá-val, majd elindultunk a lifthez.
Pont akkor nyílt ki az ajtó, amikor megálltunk a lift előtt. Négy srác állt előttünk fürdőgatyában és napszemüvegben, vállukon egy-egy törölközővel.
Tátott szájjal nézték, ahogy bemegyek melléjük és várakozva megállok. Mia ugyanis lefagyva bambult előre.
          -Gyere már... szeretnék megpihenni - mondtam unottan.
A négy srác kiment. Még hallottam, hogy vidám hansúllyal kórusban mondják egyszerre: Új csajok a láthatárooon!



4 megjegyzés:

  1. Hát ez.... elképesztően fantasztikusan csodálatos! *--*
    Remélem nemsokára hozod a következőt, mert nem fogok kibírni 3-nál több napot! :DD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon köszönöm! :) talán ma hozom az új részt ^^

      Törlés
  2. áááhh, nagyon imááádom pedig még csak a 2. rééész:) siess a kövivel! ;) <3

    VálaszTörlés